A diéta

Az IR diéta nem egy nagy ördöngösség, ráadásul amióta eszerint eszem, sokkal jobban is érzem magam. Tavaly ilyenkor már nagyjából egy hónapja diétáztam, sőt, mire eljutottam a Mens Mentisbe, már két hete szigorúan tartottam, és egyáltalán nem esett nehezemre. A bevásárlás tovább tartott, mindent elolvastam, mindent kiszámoltam, itthon mérleggel főztem, de még a szendvicsemet is grammra kimértem a reggelihez.
Egy idő után ez szokássá válik, jobb lesz a szemmérték, és alig lesz szükség a mérlegre, maximum az új sütik kipróbálásához. Egyébként az a legjobb, ha olyan oldalakat találok, ahol előttem már valaki kipróbálta, lefőzte, kiszámolta, és közzétette. Ezúton is üzenem, hogy örök hálám mindegyik bloggernek! :)

Ami viszont sokkal nehezebb dió, összehozni a gluténmentes diétát az inzulinossal. A gluténmentes lisztek egytől egyig főként keményítőből állnak, nehéz velük dolgozni, a belőle itthon sütött kenyér enyhén szólva is pocsék, feladtam... Budaörsön van egy nagyon jó bolt ételallergiásoknak , ahol finomak a kenyerek, mindent lehet kapni, de ez még mindig nem oldotta meg a problémámat. A napokban viszont véletlen ráakadtam Bíró Katica blogjára, a Laktózmentes Fakanálra, ahol isteni kaják szuper receptjei vannak, mostantól ez lesz a gasztroblogok netovábbja - legalábbis nekem :)

78 kilóról indultam, most 59 vagyok. Ha csak a külsőm lenne a tét, és hogy megtartsam a mostani súlyomat, nem kéne ilyen szigorúnak lennem magamhoz, de így, hogy ennél sokkal többről van szó, meg kell húznom a gatyaszíjat még jobban, mert egy picit azért lazítottam. Ha kilókról beszélünk, 55 a cél. Ehhez viszont bőven kevés, ha tartom a diétát, ennél sokkal, sokkal, sokkal többet kell tennem... És ha csak rágondolok is elfáradok.

Kép innen