Októberben lett először ismét pozitív a tesztem, bár csak halvány, mert korán néztem. Addig túl voltam a második IR kontrollon, romlottak az értékeim, nagyobb adag gyógyszert kaptam (3x750 mg Meforal, majd Merckformin). Óvatosan mertünk örülni, és nagyon jól tettük, mert a 32. napon ismét vége szakadt, korai vetélés. Következménye nem volt, nem kellett beavatkozni.
Addig sem voltunk túl jó lelkiállapotban, de ez újra a mélybe lökött mindkettőnket. Nem beszélve arról, hogy ez még négyszer megismétlődött, szoros egymásutánban.
Kerestem az okokat, konzultáltam a dokival (nem volt jó passzban, úgy beszélt, mintha akkor látott volna először, és csak türelemre intett - akkoriban abból volt a legkevesebb), semmi nem történt.
Az utolsó alkalommal rákszűrésre mentem volna, reggel teszteltem, pozitívat. Az volt a műtét után az ötödik terhesség. Telefon, akkor már a doki gondolkodott, és azonnal Utrogestant adott, de hiába. Ismét korai vetélés.
Nem sokkal utána egy barátnőm kérdezgetett a gluténmentes diétáról, mert azt hitte, azon vagyok. Ezen felbuzdulva körülnéztem a témában, és megdöbbenve láttam, hogy a gluténérzékenység okozhatja a sorozatos vetélést - és erről megint senki nem szólt. Azonnal, orvosi kontroll nélkül elkezdtem. Érdekes módon a tüszőrepedés a 7-9. nap helyett ismét átkerült a 16-dikra, azóta nem puffadok, sokkal jobban érzem magam. Mivel ez a hónap üres volt (nem volt terhesség, miattunk), nem derült ki, hogy működik-e, viszont biztos vagyok benne, hogy a szervezetem örül a pihenőnek.
Megint teljesen véletlen találtam rá egy érdekességre, miszerint a Leiden-mutáció is okozhat sorozatos vetélést - persze erről sem szóltak. Ennek kiderítésére van egy egyszerű teszt, a szájnyálkahártyából kell mintát venni, megnézik, és küldik az eredményt. A tesztet mér megrendeltem, már csak a mintát kell beküldenem, hogy megtudjam, örököltem-e.
Most már higgadtan tudok erről írni, de nagyon fel voltunk háborodva, és elkeserített bennünket, hogy ennyire nem tájékoztattak a lehetőségekről, okokról. De most hiába kesergünk, ennek valószínűleg így kellett lennie, ezért tartunk itt. Előre nézünk, és megyünk tovább, mert ez egy maraton, az már biztos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése